Victoria D. Morgan-készül

Victoria Dorothy Morgan

Külső

Nos, akkor bemutatnám magamat. 168 cm magas vagyok, amivel simán mondhatom, hogy én vagyok a család legmagasabb női tagja. Szemem barna, ahogy a hajam is, amit általában hagyok, hogy a vállamra omoljon. Arcom kerek, s legszebb éke a gyönyörű telt ajkam. Általában enyhe rúzst, vagy csak átlátszó szájfényt teszek rá. Bőröm színénél egy árnyalattal sötétebb alapozót használok, de ezt csak úgy mellékesen mondom, hisz észre sem lehet venni, mert jól el tudom oszlatni. (Ha már itt tartunk, elég ügyesen sminkelek.) Szemeim általában alul-felül kihúzom, majd hosszú szempilláimat is kifestem. különlegesebb alkalmakra füstös szemet varázsolok magamnak. Ruhatáram változatos. Szeretem a lenge nyári pólókat és rövid farmereket, nem hiába ez a kedvenc évszakom. Általában farmert hordok, nem szeretem a melegítőket. Imádom azokat a színes szilikon karkötőket, rengeteg van belőlük. Körmömet szinte minden nap festem, az öltözékemnek megfelelően.

Belső

Szeretek mosolyogni, amit nem mindig őszintén teszek. Van, hogy csak azt szeretném, ha az emberek úgy gondolnák, boldog vagyok, de közben legbelül ordítani bírnék. Nem szeretem másra zúdítani fájdalmamat, a legtöbb dolgot szeretem egyedül megoldani, nem az a kibeszélős fajta vagyok. Ez persze nem az jelenti, hogy sosem beszélek az érzéseimről, egyszerűen csak nem szeretek különösebben. Magabiztos vagyok, humoros. Szeretek a figyelem központjában lenni. Igazán jó gimnáziumi éveket hagyok magam után. Népszerű voltam, sok barátnőm volt. Reménykedem benne, hogy ez nem fog változni a főiskolán sem.

Előtörténet

Gazdag szülők, egyke gyermeke vagyok. Rám panasz soha nem volt, a tanulmányom többnyire jó, s a magatartásommal sem volt semmi probléma. Egészen addig, amíg nem tűrtem tovább, hogy a szüleim, akik egy évben egyszer kívánnak látni, nyáron, és akik annyira ismernek, hogy a szülinapomat letudják azzal, hogy pénzt küldenek nekem, nem törődnek velem.
Mind ez 10 évvel ezelőtt kezdődött, mikor apu, állást szerzett külföldön. A szüleim úgy döntöttek kiköltöznek, de mivel nem szerettek volna elszakítani az itteni környezettől, a nagyszüleimhez költöztettek. Persze ezzel nem volt baj, hisz szeretem őket. (Azóta pedig már a világon ők a legfontosabbak nekem.) Anyuékkal évente találkoztam, mikor elvitettek magukhoz a nyári szünetben. A karácsonyt letudták egy videó hívással, a kisebb ünnepeket pedig a telefonon intéztük el. S ezek ellenére mindig jól viselkedtem.
De mindezt egy idő után megelégeltem, s úgymond beköszöntött nálam a lázadó korszak. Nem akartam tovább a jó kislányuk lenni. Egyre több panasz érkezett rám. A legtöbbet a szüleim pénzzel intézték el. Ekkortól lettem a legnépszerűbb lány a gimiben. Érettségi után azonban elvárták, hogy főiskolára menjek. Bár, az emberek azt mondták, ez életük legjobb időszaka és mennyi minden vár rám, egyáltalán nem lelkesedtem az ötletért.
Egy év halasztás után, 19 évesen, végül úgy döntöttem, még is jelentkezem egyre. Az én esetemben teljesen mindegy, hogy hova, a szüleim úgy is elintézik pénzzel.
Ezzel az egésszel pedig, valóra válhat az álmom, így, hogy média szakos lettem. Mindig is érdekelt ez a dolog. Kiskoromban is mindig riporter akartam lenni, és most mindent meg fogok tenni azért, hogy ez összejöjjön. De persze a tanulás mellett nem fogok elfelejteni, szórakozni sem. Hiszen az iskola közelében rengeteg szórakozó hely van. Mellesleg sok jó emlékkel szeretnék lediplomázni. És reménykedem benne, hogy sok barátra teszek majd, szert, akik miatt érdemes lesz iskolába járnom. És, talán rátalálok valakire (vagy ő talál rám, nekem mindegy), akivel talán leélhetem az életem. Tehát a főiskola most minden szempontból jól jön.
Nem érzem, hogy megbántam volna a halasztást. Ez így alakult. És bár, a szüleimnek még mindig nem bocsájtottam meg, egészen jól kijövünk. Már ami az egy héten egyszer történő telefonbeszélgetést illeti. A nagyszüleim örülnek a döntésemnek és büszkék rám, hogy mégis főiskolára megyek. De most jöjjön, aminek jönnie kell, és induljunk pakolni a koleszba.

Selena Gomez ~ 19 ~ Média ~ Dóri